II.Géza

1141-1162

1130-ban született Tolnán
Apja II. (Vak) Béla király.
Anyja Ilona, I. Uros szerb nagyzsupán leánya.
Királlyá választották az 1141. február 13-át követő napokban.
Megkoronázták 1141. február 16-án.
Felesége (1146) Fruzsina (Eufrozina) orosz hercegnő.
Gyermekei: István, Béla, Géza, Árpád, Erzsébet, Odola és Ilona.
Meghalt 1162. május31-én.
A székesfehérvári bazilikában temették el.


SÜMEGI JÓZSEF:
Egy 12. századi lovagkirály – II. Géza


Kisfiúként anyja magával vitte az 1131. évi országgyűlésre; az ott történtek s szüleinek kemény, kegyetlen, a volt Kálmán-II. István-pártot kiirtó politikája erősen hatott jövendő sorsára. 1141 februárjában, 11 éves korában, három nappal apja halála után királlyá koronázták, vagyis ellenállás, ellenjelölt nélkül vehette át a trónt.

Neveltetésében és uralkodásának első néhány évében is nagy szerepet játszott erélyes, energikus édesanyja, Ilona királyné, és Ilona testvére, Belos is, aki családjával együtt a magyar udvarba jött. Az ifjú király nagybátyja előbb bán, hamarosan nádor lett, majd a két tisztséget egyesítette, s mintegy másfél évtizedig döntő szerepe volt az ország ügyeinek irányításában.

II. Gézának is sok gondot okozott a magát Kálmán fiának tekintő s több külföldi hatalom támogatását megszerző Borisz. 1146-ban osztrák területről, német zsoldosokkal meglepetésszerűen elfoglalta Pozsony várát. Az ekkor 16 éves II. Gézát karddal övezték (azaz lovaggá ütötték), s a Lajta és a Fischa közt megvívott győztes csatában az ifjú király igen vitézül verekedett.

1147-ben keletre tartó keresztesek vonultak át Magyarországon. II. Géza megkülönböztetett tisztelettel és szép ajándékokkal fogadta III. Konrád német királyt és kíséretét. A keresztes sereggel utazó Ottó freisingi püspök részletesen megörökítette a látottakat, tapasztaltakat.

II. Géza bőkezűen megadományozott több egyházat. A cikádori (bátaszéki) monostor alapításával ő honosította meg a ciszterciek rendjét Magyarországon. Géza hívta be országába a johannita lovagokat is. Nemcsak a német kereszteseket fogadta tisztességgel és előzékenységgel, hanem a Magyarországon szintén átutazó VII. Lajos francia királlyal is szívélyes, szinte baráti kapcsolatot alakított ki. II. Géza nyitottságának köszönhetően előkelő külföldi családok is költöztek Magyarországra (közöttük például a német Héder nemzetségbeliek).

II. Géza többször beavatkozott az orosz fejedelmek egymás közti viszályaiba. Ellensúlyt keresett az oroszoknál a terjeszkedni vágyó Bizánccal szemben, s természetesen azért is, mert befolyását akarta növelni keleti szomszédai körében. Igaz, Bizánccal szemben nem volt sikeres, sőt, Szerbia bizánci érdekszférába került. II. Géza Magyarországot mégis tekintélyes középhatalmi szintre emelte. Sikerrel védte érdekeit a nyugati szomszédokkal, az osztrák őrgrófokkal és a német-római császárokkal szemben. Halála előtt Géza békét kötött fő ellenfelével, a nagy hatalmú bizánci császárral, ennek gyümölcseit azonban már nem tudta élvezni, mert hamarosan, 1162. május 31-én meghalt.




1141 II. Géza trónra lépése.

1142 Géza király a Tolna megyei Cikádoron megalapítja az első magyarországi cisztercita monostort.

1146 Borisz német és osztrák zsoldosokkal elfoglalja Pozsony várát; Géza lepénzeli a zsoldosokat, és visszaszerzi a várat. Géza feleségül veszi Eufroszinát, a kijevi fejedelem lányát.

1147 A második keresztes hadjárathoz tartozó seregekkel átvonul Magyarországon III. Konrád német és VII. Lajos francia király.

1148 Géza csapatokat küld a kijevi nagyfejedelem támogatására a csernyigovi fejedelem ellen.

1149 Hat évig tartó háborúskodás kezdődik Bizánccal.

1150 A bizánciak legyőzik az ellenük felkelt szerbeket, akiket a magyarok támogatnak. A magyar király országos sereggel indul a kijevi nagyfejedelem támogatására a szuzdali fejedelemmel szemben.

1152 Géza hadjáratot vezet a halicsi fejedelem ellen.

1154 Géza területi engedményeket ajánl I. Mánuel bizánci császár unokaöccsének. Sikertelen merénylet a császár ellen.

1155 I. Mánuel sereggel vonul a Dunához, Géza ajánlatára azonban békét kötnek.

1156 A kijevi nagyfejedelem Magyarországra menekül.

1157 István herceg, Géza király testvére a királyi hatalom megszerzésére tör. El kell menekülnie az országból, I. (Barbarossa) Frigyes fogadja be.

1158 István herceg Bizáncba megy, feleségül veszi Máriát, a császár unokahúgát. A Párizsban tanult Lukács lesz az esztergomi érsek (1181-ig).

1161 Magyarország és Bizánc öt évre békét köt. Szászok költöznek Magyarországra Flandriából és a Rajna vidékéről; Szeben környékén és a Szepességben telepednek le.

1162 Milánóból menekült olaszok telepednek le Magyarországon. Meghal II. Géza király.